Weöres Sándor szobrának pécsi avatásán egy ősember módján üvöltöző, piros pólós ellenzéki művész tombolt, mert nem ő, vagy egy arra - szerinte - érdemes jelölt, hanem Orbán egyik udvari szobrásza kapta meg a munkát. Majd mielőtt elvitték a rendőrök, méghozzá egy teljes, megszeppent gyerekkórus szeme láttára, egy zacskó liszttel öntötte le a zseniális magyar költő szobrát.
Szerintem mondjuk nem az állam feladata, hogy a kortárs szobrászokat megrendelésekkel ellássa, akár balra, akár jobbra húznak. Ott az internet, tessék honlapot csinálni, webáruházat, feltenni a portfóliót, hirdetni a Facebookon, szponzorokat toborozni a projektekhez az erre a célra indított adománygyűjtő portálokon. Ha valaki eredményét is akarja ennek látni, akkor lehetőleg angolul. És tessék olyan munkákat létrehozni, amiért van ember, aki a saját pénzét adná. Egyszerű ez, mint egy pofon.
(Kép: Borbás Mátyás - pecsistop.hu)
Tudom, hogy nálunk jelenleg Orbanisztán van, meg diktatúra van, de azt is tudom, hogy a miénknél nagyobb demokráciákban se az államtól várják a szobrászok a kész pinát meg a meleg málét.
Arról se hallottam még, hogy a szockó aranykorban, Kádár alatt ne tiltott, tűrt és támogatott művészek lettek volna, hanem szockónak, nem szockónak egyformán jutott volna a jóból. És arról se hallottam, hogy a rendszerváltás utáni szent állami mecenatúrának ne balra hordott volna a mannát osztogató karja, amikor 4+8 éven át a baloldal volt kormányon.
Szóval csak azt tudom javasolni minden, a kollégája állami megrendeléseire irigykedő szobrásznak, hogy tessenek leszakadni arról az állami csöcsről, és felfedezni a világot meg a piacgazdaságot. Minél előbb, annál jobb.
Jól néznénk ki egyébként, ha a pécsi szobrászok hisztijén fellelkesülve mondjuk a nőgyógyászok is elkezdenék liszttel leöntözni egymás pacientúráját. Vagy az autószerelők felhasogatni egymás ügyfeleinek az abroncsát. Esetleg a fodrászok kiszaggatni egymás vendégeinek a haját.
Weöres Sándor meg remélem, jól szórakozott a járdára kirakott kávéházi asztalánál. Pincér, volt egy szoboravató, egy ijedt gyerekkórus, két öltönyös pingvin, öt rendőrjárőr, meg egy ittasnak tűnő, flúgos, öreg szobrász - mondja majd, ha záráskor feláll az asztalától.
