Nyugatról hergelik, módszerük a hazudozás, céljuk az erőszakkal történő kormányra jutás. A magyar baloldal ugyanabból a kottából játszik, mint a leninista bolsevikok 1917-ben, amikor német titkosszolgálati segítséggel először az orosz cárt, majd a legitim kormányt is elkergették. Hátborzongató a párhuzam az 1917-es oroszországi, és a jelenlegi hazai események között a klasszik bolsevik stratégiát elemezve.
Mosolyogjunk, vagy sírjunk azon, hogy baloldali tiltakozók 97 évvel a bolsevista "szovjet" hatalomátvétel után újrajátszották a Téli Palota 1917-es ostromát? A helyszín ezúttal Budapest volt, a felheccelt tömeg pedig a magyar országgyűlés épületét ostromolta meg.
Bár a Közfelháborodás Napja önmaga paródiájába fulladt, a bolsevikok 97 évvel ezelőtti hatalomátvételével mutatkozik pár döbbenetes stratégiai megfelelés - azon felül is, hogy mind a leninista bolsevikok, mind a mostani tüntetők fixa ideája volt, hogy a múltat el kell törölni :)
(Ez a videó a Közfelháborodás Napján készült.)
Lássuk a legviccesebb párhuzamokat a két esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napja, és a 97 évvel későbbi Közfelháborodás Napja között - már amennyiben valaki tud nevetni a primitív, maga se tudja, kik által, milyen szándékkal, milyen célok elérése ügyében artikulátlan hangon üvöltöző szónokok beszédeivel felheccelt, gondolkodni képtelen csürhe tombolásán:
----------
Egykor: 1917 februárjában Oroszországban az első világháborús események, a katonai összeomlás és az éhínség miatt az ország fővárosában, Szentpéterváron forradalom tört ki, mely II. Miklós cár lemondásával végződött. A hatalom azonban nem a polgári demokratikus kormány kezébe került: a kormánnyal párhuzamosan árnyékkormányként munkástanácsok, "szovjetek" kezdték meg működésüket.
Ma: 2008-ban a nyugati világban gazdasági válság tört ki. Magyarországon a válság jelei ettől függetlenül, már évekkel korábban jelentkezni kezdtek - a nép elégedetlenségét az akkori kormányok egyrészt hitelfelvételekkel, másrészt megszorító intézkedésekkel próbálták kézben tartani. 2006-2008 között folyamatos kormányválság lépett fel, 2009-ben megbukott a miniszterelnök. Helyére egy, a nyugati hatalmak által szívesen látott üzletember, Bajnai Gordon került.
----------
Egykor: Leninék 1917 februárjától egészen az év közepéig lázították a népet. 1917 júliusában, mielőtt az orosz hadsereg beavatkozott volna a fronton, Lenin emberei megpróbáltak felkelést kirobbantani a hátországban: az úgynevezett „júliusi napok” 500 000 fős tömegtüntetései során próbálták meg a fordulatot, és a hatalomra jutásukat kierőszakolni, de nem jártak sikerrel.
Ma: A jelenkori magyar baloldal a 2010-es két vereség után hosszú ideig nem hallatta a hangját. 2012 őszén került Bajnai Gordon ismét elő, kijelentette, hogy visszatér a politikai életbe, és a baloldali pártokat tömörítő "ernyőszervezetet" kíván létrehozni. Nyilvánvaló lett, hogy a baloldali érdekcsoportok képtelenek a 2014-es választásokon összefogva kormányváltó erőként fellépni, így taktikát változtatva, 2013 ősze és 2014 ősze között "pártoktól független"-ként emlegetett kormányellenes töntetéseket kezdtek szervezni.
----------
Egykor: 1917 július elején megbukott a bolsevik kormányellenes puccskísérlet. Vezéralakjuk, Vlagyimir Iljics Lenin, sokéves emigrációja egykori helyszínére, Nyugat-Európába, azon belül ezúttal Svájcba menekült. Lenin Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia képviselőivel találkozott. Azt feltételezik, hogy finn, vagy német katonákból álló elitalakulatot közreműködésével tervezte a koalíciós kormányzásra törekvő demokratikus kormánytól megszerezni a hatalmat.
Ma: 2010-ben a magyar baloldal két választást, majd 2014-ben újabb három választást zsinórban elveszített. A drámaian lecsökkent belföldi támogatottságuk ellensúlyozására nyugat-európai szövetségeseket kerestek. Egyes nyugat-európai és amerikai lapok és hírportálok szinte kritika nélkül támogatják a 2014-ben demokratikusan választott Orbán-kormány megdöntésére szerveződő baloldali ellenzéket - és nem lebecsülendő az ebből az irányból érkező anyagi támogatás mértéke sem.